Úton-útfélen találkozunk a technológiai hírekben a táblagép fogalmával. Mi is ez a felhajtás tulajdonképpen? Mire jó egy tábla pc? Kell-e egyáltalán táblagép, vagy csak belénk beszélik? Vegyük alapul a tényeket és a funkcionalitást.
Kezdjük az elején! A legtöbb embert nem hozza lázba a manapság sokat emlegetett technikai specifikációk garmadája. Ez érthető, hiszen ahhoz, hogy az ember jól kiismerje magát a rengeteg kifejezésen (HSDPA, WLAN, DLNA, Quadrant-teszt stb.), eléggé naprakésznek kell lennie a tech hírek területén. Nos, erre kevesek éreznek olthatatlan vágyat.
Ezért ezzel a blogbejegyzéssel elsősorban azoknak igyekszem segíteni, akik nem a végletekig "áptudétek" ezen a területen. Magam sem vagyok mindennek a tudója, de remélhetőleg sikerül pár hasznos gondolatot tudatosítanom, mire is érdemes odafigyelni vásárlás előtt.
Szóval, mi is kerül elénk, amikor egy táblagépről szeretnénk informálódni?
 |
| (Kattints a képre, vagy ide) |
Hát ez borzasztó! Avatatlan szemnek feltehetőleg kínai a sok infó. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, minthogy napjaink legkelendőbb táblagépe, az iPad 2 nevezetű csilivili tábla-csodaeszköz toronymagasan vezeti az eladásokat. Mi lehet a titka?
Az Applenek, az iPad gyártójának mottója az, hogy a funkciót kell az emberek elé tenni, egyszerűen, logikusan, sallangmentesen. Ez a hozzáállás nagyon felhasználóbarát(nak tűnik), ebből kellene tehát kiindulni. Kényelmes és élménydús a használata, aki próbálta, tudja.
Megjegyzendő, hogy versengő, profitorientált cégekről van szó, így ez olykor a felhasználók kiidegelésére is alkalmas megoldásokat szül: iTunes kötelezővé tétele, egyedi csatlakozók, korlátozások, flash tartalmakhoz való ambivalens hozzáállás, magyarázkodás stb. Ezektől most tekintsünk el, amennyiben nem mennek a felhasználhatóság rovására.
Táblagépeket (korábbi nevükön mobil táblákat) már régebb óta forgalmaznak, azonban a miniatürizálás, az érintőkijelzők minősége és felbontása, valamint a processzorok fejlesztésének eredményeképpen napjainkra jutottunk el odáig, hogy valódi áttörés következhetett be. Az üzemidő 5-8, de akár 10 órára növekedhetett. Ez már megbolygatta az állóvizet, ami eddig még kielégítetlen, ámde tömeges keresletre, valós vásárlói igényre talált!
Egy kis előzmény: az asztali pc-k mobilizálható változatának tekinthető laptopok helyébe lépett, ám azok teljesítményénél szerényebb, de kisebb súlyú netbookok kora hamar leáldozott. Ennek fő oka az emberi mohóságból és felületességből adódik: sokan nem arra a célra vásárolták a készüléket, amire azt a tervezői kifejezetten szánták. Ahogy blogom mottója is mondja, a pénztárca sok esetben előbb nyílt ki a netbookot vásárlók esetében, mint a gondolkodást elnyomó érzelmi szívcskara bőségtölcsére. Kell, vedd meg, ne gondolkozz… Nem, nem feltétlen arról van szó, hogy simán lehülyézhetjük a nem tudatos vásárlókat, ennél kicist komplikáltabb a dolog.
Közelítsük meg az IGÉNYEINK felől, azaz, hogy milyen funkciókat milyen rendszerességgel használunk! Ha így, tudatosabban tekintünk az elektronikai eszközeinkre, akkor máris bölcsebben szórhatjuk a nehezen megkeresett mátyásokat a pultra…
Ki várná el egy vasalótól, hogy 5.1-es hangot is torzításmentesen adjon ki magából, miközben felforralja a reggeli kávéhoz való vizet?
Pedig pont ez történik akkor, amikor az egyszeri vásárló arra vetemedik, hogy egy gyenge képességű, laptop-szerű netbookon akar hardverigényes programokat futtatni (full HD videókat, korszerű FPS játékokat stb.). Emberi hiba, meg persze a technika fejletlensége is persze! Idővel ez utóbbi kiküszöbölhető, az előbbit már most sem muszáj elkövetnünk!
Itt lép a képbe a saját felhasználói szokásaink mélyelemzése! A legtöbbet ugyanis „fogyasztjuk” a számítógépen elérhető tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi rohanásban leginkább netezünk, Facebookon lógunk, hírket fogyasztunk, zenét hallgatunk, emailt olvasunk, képeket nézegetünk. Erre feltétlenül való a táblagép, mert egy élmény tud lenni, tapasztalatból mondhatom. Kényelmesen, akár állandóan online maradhatunk, és akár a táskánkban is elfér, még egy 10” környéki tábla pc is.
Erre veszi valaki a táblagépét? Akkor elégedett lehet (persze nem a low-end készülékekről van szó, hanem a minőségibb termékekről). Amennyiben valaki a munkához használt laptopját, asztali pc-jét akarja kiváltani vele, állandó jelleggel szöveget (ne adj’ isten Alkotmányt…) akar szerkeszteni vele, keservesen megbánja a döntését. Tessék, aki nem hiszi, írja le a minden magyar ékezetes magánhangzót tartalmazó „árvíztűrő tükörfúrógép” kifejezést mondjuk úgy háromszor. Ha ezután marad még ép idegrendszere, folytathatja az olvasást... :)
Megfelelő embert a megfelelő helyre - megfelelő eszközt a megfelelő feladatra!
Sok esetben a különböző feladattípusok kombinációja egy eszközben szinte feloldhatatlan ellentmondásokat szül. Például netezéshez jó a minél nagyobb képernyő. Az eszköz szállításához viszont ez már nem olyan vidám, pláne ha egy kézben is akarjuk tartani használat közben (naná!). Ilyenkor a 600 gramm sem lesz egy kéjhömpöly pár tíz perc után, az biztos. Oké, akkor lehet 7” képátlójú kütyüben gondolkodni (400 gramm körüliek), ami már jobban szállítható, könnyebb, bár cserébe általában kisebb üzemidőt, több zoomolást kell elviselnünk. De még mindig nem lehet állandóan kéznél, mert nem mindenki öltönyben rohangál egész nap, hogy beleférjen azokba az óriási zsebekbe.
Figyelem! Arra szeretnék rávilágítani, hogy mindenkinek előbb azt kell(ene) leírnia egy saját listába, hogy mi mindenre szeretné használni a készülékét, és csak utána berohanni nyálcsorgatva az első kereskedésbe vásárlási szándékkal! Különben lesz egy újabb, írtó drága porfogó a lakásban, ami két naponta 30 percig fog használni. Még aki ezt a „pazarlást” meg is engedheti magának, és a környezettudatosságot is lazán a sarokba hajítja, annak sem fog sok örömet okozni az elhamarkodott döntése. Szóval csak ésszel, a piacon ma már mindenféle, főként Androidos oprációs rendszerrel szerelt táblagép kapható, és persze az Apple iPad 2 is. Utóbbi specifikációit, ha csak a számokat nézzük, már jócskán meghaladták a konkurens gyártók, de élményben még mindig etalonnak minősül. És a fejlődés exponenciálisnak tűnik, megjósolni sem lehet, mi vár ránk a közeljövőben… Még inkább célszerű észnél lennünk a választásnál!
A fent leírtak tükrében tehát mire is jó egy tablet?
Az egyéni igényeinktől függ, de általánosságban képesek az alábbiakra:
netezés, on-line közösségi szolgáltatások elérése, csevegés, emailek kezelése (csatolmányokkal együtt), videók megtekintése (youtube is), zenehallgatás, netrádió, fényképek készítése és megtekintése, megosztása, e-könyv olvasása, lexikonok, magazinok kényelmes böngészése, játékok, letölthető táblagépre optimalizált alkalmazások (Android Market, App Store), térképek (Google Maps), jegyzetelés (kézírás, vázlatok), receptek, kiegészítő vezeték nélküli billentyűzettel pedig akár tárgyaláson való jegyzetelésre is, hosszú üzemidővel.
Ennyi előismeret birtokában, saját igényeinket is sorba véve már könnyebben választhatunk az egyre bővülő kínálatból. Akinek konkrét vásárlási tanácsra lenne szüksége, szívesen segítek dönteni, ha megtisztel kérdésével. De nem 7-8 típus közül. Aki valóban letisztázta magában az igényeit, ki tud választani 2-3 potenciális jelöltet. Ott már valóban jól jöhet egy hozzáértőbb megerősítése, véleménye.
Ne feledjük, ezek a gépek nem „villogásra” valók, sokan a felmérések szerint magukkal sem viszik
Érdeklődve várom a hozzászólásaitokat alul, a megjegyzés gombra kattintva, avagy emailben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése